A Levegő Munkacsoport állítása szerint semennyire. Mint ismeretes, jelenleg a gépjárművek környezetvédelmi osztálya az, amely meghatározza: szabad-e az adott autót használni szmogriadó idején Budapesten. Amennyiben a környezetvédelmi osztály jelölő, forgalmi engedélyben szereplő kód 0; 1; 2; 3; 4, vagy az engedély nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot, a gépjárművel szmogriadó idején tilos közlekedni. A kérdés az, hogy az ellenőrzés és a szabályozás érvényesítése miként működik jelenleg.

2016. májusában az Európai Bizottság megkezdte a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatát, amelynek alapvető célja a meglévő uniós környezetvédelmi politika és a jogszabályok végrehajtásának javítása. Az elemzés szerint Magyarországnak három fő kihívással kell a jövőben megküzdeni, melyek a hulladékgazdálkodás, a Natura 2000 hálózat kiegészítése, valamint a levegőtisztaság-védelem területére csoportosulnak.

A levegovedelem.hu szolgáltatása területspecifikus meteorológiai adatok biztosítása Magyarország bármely részére, az AERMOD program által közvetlenül felhasználható, vagy pedig - erre vonatkozó igény esetén - az AERMET preprocesszor által közvetlenül felhasználható formátumban. Az elérhető adatok köre a mai naptól bővült.

Életbe lépett a szmogriadó ma reggeltől Budapesten, valamint Miskolcon, Nyíregyházán, azután pedig Szegeden is. Az Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat mérési eredményei szerint a szálló por magas, riasztási küszöbérték feletti szennyezettsége miatt országszerte 21 településen veszélyes a levegőminőség. (fotó: Nagy Attila Károly)

Az Észak-Karolinai Egyetem munkatársainak forradalmian új, a Nature Geoscience 2016. novemberi számában publikált felfedezése szerint a világ teljes troposzferikus ózonterhelése szempontjából az ózon-prekurzorok Egyenlítő-környéki kibocsátása bír döntő hatással (kép: CIRES).

Az 1986 április 26.-án bekövetkezett csernobili atomkatasztrófa során megsérült erőműblokk fölé 1986 november végére emeltek egy ideiglenes beton védőlétesítményt. Az elmúlt 30 évben a betonszarkofág állapota jelentősen leromlott, ezért kellett egy új, hosszabb távú védelmet nyújtó építményt készíteni.

November 4.-én hatályba lépett a Párizsi Megállapodás, melynek ambíciózus célja az, hogy elkerüljük a globális felmelegedés igazán kedvezőtlen hatásait. A tudósok egyetértenek abban, hogy a felmelegedés miatt várható intenzívebb viharok, hosszabb szárazságok, veszélyes mértékű tengerszint-emelkedés, és egyéb veszélyes következmények valószínűségét jelentősen csökkentené, ha a felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest 2 °C alatt lehetne tartani.

A WHO a világ minden pontjáról gyűjtött levegőminőségi (szálló por) adatok alapján interaktív térképet jelentetett meg honlapján. A térkép riasztó képet fest: az emberiség mintegy 90%-a a WHO irányértéknél nagyobb környezeti porkoncentrációjú területeken él.

A mintegy 9 millió lakosú Lima Peru lakosságának mintegy 30%-ának ad otthont. Városszerte jelentős építési projektek indultak az elmúlt években, amelyek a levegőminőség drámai romlásához vezettek a belvárosban. Ez indította el a Perui Mérnöki és Technológiai Egyetem (UTEC) fejlesztési projektjét, melynek célja nem kevesebb volt, mint aktívan csökkenteni a levegőben lévő szilárd részecskék mennyiségét.

A Massachusettsi Egyetem környezetegészségügyi kutatóinak új tanulmánya rámutat: az olcsó textil pormaszkok hatékonysága különböző, ugyanakkor viselőjüknek a biztonság hamis érzetét nyújthatják