Az alábbiakban a leggyakoribb levegőtisztaság-védelemmel kapcsolatos kérdések megválaszolásával célunk a gazdasági szereplők (gazdasági társaságok, önkormányzatok) tájékozódásának segítése. Minden kérdésnél feltüntetjük a vonatkozó jogszabályi hátteret is.

1. Mikor engedélyköteles egy légszennyező forrás?

a) Pontforrás (olyan légszennyező forrás, amely kéménnyel vagy kivezető csővel rendelkezik, ezért méréssel/műszaki számítással kibocsátásai egyértelműen meghatározhatók): akkor engedélyköteles, ha a forrásra igaz az alábbiak valamelyike:

• a pontforrás háztartási és közintézmény 500 kW_th névleges bemenő hőteljesítménynél nagyobb tüzelőberendezéséhez csatlakozik;
• a pontforrás nem háztartási és közintézmény 140 kW_th névleges bemenő hőteljesítménynél nagyobb, csak füstgázt kibocsátó tüzelőberendezéséhez kapcsolódik;
• a pontforrás nem háztartási és közintézmény nem csak füstgázt kibocsátó berendezéséhez (pl. elszívó berendezéshez) csatlakozik.

b) Diffúz forrás (bármilyen kibocsátó felület, melynek levegőterhelése egyértelműen nem mérhető/számítható): akkor engedélyköteles, ha az elsőfokú környezetvédelmi hatóság annak működtetését engedélyhez köti. Ez a hatósági előírás történhet hatósági intézkedés, vagy pedig a 314/2005. (XII. 25.) Kormányrendelet szerinti környezeti hatásvizsgálat, vagy egységes környezethasználati engedélyezési eljárás során.

(A 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 22. §, 24. §, 26. § és 36. § alapján)

2. Melyek az engedélyköteles légszennyező forrással kapcsolatos teendők?

a) Előzetesen levegőtisztaság-védelmi engedélyt kell kérni a kormányhivataltól a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. melléklete szerinti tartalmi követelmények szerint az alábbiakhoz:

• légszennyező forrás létesítése;
• légszennyező forrás teljesítménybővítése;
• légszennyező forrás élettartamát meghosszabbító felújítása;
• az alkalmazott technológia váltása;
• légszennyező forrás használatbavétele.

b) Bejelentési, nyilvántartási, adatszolgáltatási, bevallási és díjfizetési kötelezettséget kell teljesíteni:

• a forrást legkésőbb a tevékenység megkezdése előtt az OKIR rendszerbe be kell jelenteni (LAL; alapbejelentés);
• az alapbejelentésben bekövetkező változásokat (ideértve a tevékenység megszűnését is) 30 napon belül jelenteni kell;
• a légszennyező forrásokról és az ezekhez tartozó technológiai berendezések üzemviteléről folyamatosan üzemnaplót kell vezetni, feltüntetve az üzemeltetéssel és termeléssel kapcsolatos adatokat, javításokat és karbantartásokat, kibocsátás ellenőrzés módját;
• a tárgyévet követő év március 31.-ig a hatóság részére éves adatszolgáltatást (LM; éves jelentés) kell benyújtani, és a NAV részére a levegőterhelési díj mértékét be kell vallani;
• negyedéves bontásban, díjelőleg formájában a levegőterhelési díjat (amely nem más, mint egy adónem) a NAV környezetterhelési díj bevételi számlájára meg kell fizetni.

c) A környezetvédelmi hatóság által előírt levegővédelmi követelményeket (pl. üzemeltetés szabályai, szabványos emisszió mérés elvégzése, stb.) is teljesíteni kell. A követelményeket hatósági eljárás során állapítják meg, amely lehet:

• levegőtisztaság-védelmi engedélyezési eljárás;
• környezeti hatásvizsgálati eljárás;
• egységes környezethasználati eljárás.

(A 6/2011. (I. 14.) VM rendelet 18. §, valamint a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 22. §, 31. §, 32. §, továbbá a 2003. évi LXXXIX. törvény 20. § alapján)

3. Melyek a légszennyező forrásokkal kapcsolatos kötelezettségek elmulasztásának jogkövetkezményei?

Bírságtételek a teljesség igénye nélkül:

Engedélyköteles légszennyező forrás engedély nélküli üzemeltetése:	1 000 000,- Ft/forrás
Légszennyező forrás engedélytől eltérő üzemeltetése:	1 000 000,- Ft/forrás
Előírt kibocsátás vizsgálat nem teljesítése:	500 000,- Ft
LAL bejelentés, vagy LM bejelentés nem teljesítése:	300 000,- Ft
Engedély szerinti adatok változása bejelentésének elmulasztása:	200 000,- Ft

A részletes lista a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 9. mellékletében található.

A környezetterhelési díj bevallásával és befizetésével kapcsolatos mulasztásokat az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény szerint (172. §) szankcionálják:

Bejelentési kötelezettség késedelmes, hibás teljesítése:	500 000,- Ft-ig terjedő bírság
Adó meg nem térítése az esedékesség időpontjáig:	mulasztási bírság, pótlék, stb.

4. Hogyan történik a hatásterület meghatározása, és mi ennek a jelentősége?

Légszennyező forrás hatásterületét a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 2. § 12.a pontjában (diffúz források) és 14. pontjában (pontforrások) foglalt három-három módszer alapján kell meghatározni. A számítás elvégzéséhez szükséges alapadatok a vizsgált terület alap levegőterheltségének mértéke, és a légszennyező forrás (források) üzemeltetéséből adódó, az alapterhelésen felül jelentkező talajközeli légszennyezőanyag-koncentráció órás (szálló por esetében 24 órás) átlagolási időtartamra vonatkoztatva. Az előbbi viszonylag jó közelítéssel megadható a (jelenleg) a Földművelésügyi Minisztérium által üzemeltetett Országos Légszennyezettségi Mérőhálózat adatai alapján. Az utóbbi meghatározásához a terjedésmodellezés eszköztárát alkalmazzuk.

A modellel kapott órás (illetve 24 órás) immissziós (levegőterheltségi) szintekből határozható meg második lépésben a forrás hatásterülete. A források létesítése és üzemeltetése során egyaránt jelentősége van, de meghatározásának a legfontosabb vonatkozása, hogy a hatásterületen belül a levegővédelmi követelményeket biztosítani kell. Ennek érdekében például a valamely szennyező esetében a hatásterületen egészségügyi határérték túllépését okozó pontforrás csak akkor létesíthető, ha a beruházó egyidejűleg a levegőterheltségi szint szempontjából egyenértékű kibocsátás csökkentést biztosít (306/2010. Korm. rendelet 7. §).

5. Milyen számítási módszer fogadható el a hatásterület megállapításakor?

A 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. sz. melléklet 13. pontja szerint a légszennyező források hatásterületének lehatárolását 2015. október 16.-tól az érvényes szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű számítással kell végezni az alábbiak esetében:

• előzetes vizsgálati eljárás;
• környezeti hatásvizsgálati eljárás;
• egységes környezethasználati engedélyezési eljárás;
• környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás;
• hulladékégetés esetén.

Egyéb esetben egyszerűsített számítással is elvégezhető a hatásterület meghatározása.

6. Mi a különbség az érvényes szabvány szerinti, és a korábbi számítási eljárás között?

A két számítási módszer elsődlegesen a modellszámítások meteorológiai adataiban tér el.

Korábban a Pasquill-Gifford-féle légköri stabilitási kategóriákat, illetve azok magyarországi körülményekre validált változatát (Szepesi-féle stabilitási kategóriák) alkalmazták. Ez a rendszerezés összesen 7 intervallumba (kategóriába) sorolta a függőleges hőmérsékleti gradienset. A turbulens szóródás számításához elegendő volt a szélirány, szélsebesség és a légköri stabilitási kategória megadása a modell számára, illetőleg a modellek fejlettebb változatában ezen jellemzők statisztikai gyakoriságának ismerete (statisztikai alapú modellek).

A jogszabály szerint a jelenlegi szabványossági kritériumokat kielégítő módszer a Monin-Obukhov-féle stabilitási hosszal számol, ami a légkör állapotának a turbulencia szempontjából finomabb jellemzését is lehetővé teszi a korábbi módszerrel szemben. Az eredmények megbízhatósága jobb, ugyanakkor adatszükséglete nagyobb: órás felbontású felszíni meteorológiai adatok, továbbá magaslégköri meteorológiai adatok szükségesek a számítás kivitelezéséhez.

Keresse szakértőnket bővebb információért!