Mennyire hatékony a jelenlegi szmogriadó idejére érvényes budapesti önkormányzati szabályozás?!!!!
A Levegő Munkacsoport állítása szerint semennyire. Mint ismeretes, jelenleg a gépjárművek környezetvédelmi osztálya az, amely meghatározza: szabad-e az adott autót használni szmogriadó idején Budapesten. Amennyiben a környezetvédelmi osztály jelölő, forgalmi engedélyben szereplő kód 0; 1; 2; 3; 4, vagy az engedély nem tartalmaz környezetvédelmi osztályt jelölő kódot, a gépjárművel szmogriadó idején tilos közlekedni. A kérdés az, hogy az ellenőrzés és a szabályozás érvényesítése miként működik jelenleg.
A Levegő Munkacsoport megkereste a BRFK-t, hogy miként ellenőrzik szmogriadó alatt, hogy közlekednek-e olyan gépjárművek, amelyeknek a használatát a főpolgármester a szmogriadó időtartamára megtiltotta. A BRFK válaszából az derült ki, hogy ennek ellenőrzésére a rendőrség nincsen felkészülve. Ha ez a helyzet nem változik, akkor a jövőben csak az autósok önkorlátozása az, ami a következő szmogriadó idején a közlekedési eredetű szmog kialakulása ellen hat majd. A civil szervezet ezért levélben kérte a főpolgármestert: vezessék be újra a már bevált páros-páratlan rendszám alapú korlátozást, mivel ennek ellenőrzése, ezáltal betartatása viszonylag egyszerű.
Azonban addig is, amíg a - lakossági fűtés vonatkozásában is lehetséges - megelőző intézkedések, valamint a szmogriadó alatti korlátozások érvényesítése nem történik meg, érdemes az ÁNTSZ magas szálló por szennyezettség esetére szóló tanácsait követni. Ezek, a Tisztiorvosi Szolgálat közleménye szerint:
„Szemkönnyezés, orrfolyás, torokkaparás, köhögés, tüsszentés – ezek azok a jelek, amelyekből arra következtethetünk, hogy szervezetünket zavarja a levegő rossz minősége. Ha tartósan magas a levegőben a szálló por mennyisége, akkor ezek a tünetek nem csak a krónikus betegeknél, időseknél jelentkezhetnek, hanem akár az egészséges embereknél is. Az Országos Közegészségügyi Központ szakemberei arra hívják fel a figyelmet, hogy kisebb egyéni óvintézkedésekkel is sokat tehetünk azért, hogy megóvjuk egészségünket az ilyen helyzetekben. Különösen oda kell figyelni a kisgyermekekre, a napi rendszeres séta ilyenkor egyáltalán nem javasolt, csak akkor vigyük őket ki a szabad levegőre, ha az elkerülhetetlen.
Ha a levegőben lévő szállópor koncentrációja 100 mikrogramm fölé emelkedik köbméterenként, már mindenki számára tanácsos lehetőleg otthon, zárt térben maradni.
Szellőztetni csak rövid ideig, hajnalban és késő éjszaka érdemes. Ha ki kell menni a levegőre (pl. egy édesanyának a kisgyermekét el kell vinnie az orvoshoz), akkor ne a fő közlekedési útvonalak mentén induljon el, hanem próbáljon meg a kevésbé forgalmas mellékutcákban maradni, a célt minél gyorsabban elérni. Ugyanez vonatkozik az idősekre, illetve a krónikus betegségben szenvedőkre is.
Ez utóbbi azt jelenti, hogy a megszületendő kisbaba nagyobb eséllyel lesz később asztmás, vagy szenvedhet valamilyen más légúti problémától.
A szennyezett levegőjű városokban a pormaszkok viselete is indokolt lehet, különösen azoknál, akik sokáig tartózkodnak a szabad levegőn vagy a téli hónapokban is kerékpárral közlekednek. Olyan maszkot kell választani, ami megszűri a 10 mikrométer átmérőnél kisebb porszemcséket is, tehát nem elég egy sálat vagy egy zsebkendőt az orrunk, szánk elé tartani.
Akinek módja van rá, keresse fel a hegyeket, ugyanis a szmog jellemzője, hogy a szennyezett ködös-párás légtömegek a földfelszínhez közel megrekednek, így a magasabb területeken jellemzően tisztább a levegő.”