Levegővédelem

Fontos információk arról, hogy miért lehet az Ön cégének szüksége a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerinti levegőtisztaság-védelmi engedélyre.

Levegővédelem.hu

Miben segíthetjük vállalkozását?

Igény esetén számíthat segítségünkre a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás, légszennyezés mértéke éves bejelentés (LM) elkészítése, levegőterhelési díj számítása területén. Komplexebb szolgáltatásaink a különféle légszennyezők vizsgálatai (emisszió mérés, immisszió mérés), terjedésük számítása (légszennyezés terjedés modellezés), továbbá az SFC és PFL állományok készítése az AERMOD modell részére. 

1. Engedélyköteles légszennyező pontforrás létesítési, üzemeltetési engedély kérelmek.

2. Diffúz forrás létesítése, bűzszennyező tevékenység engedélyezése, védelmi övezet kijelölése.

3. Beruházások környezetvédelmi engedélyezése (környezetvédelmi tervfejezet, előzetes vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély kérelem)

4. Meglévő létesítmények környezeti hatásának vizsgálatai (környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés);

5. Meteorológiai adatok szolgáltatása a terjedésmodellek (AERMOD) részére, Magyarország bármely területére.

Miért érdemes minket keresnie?

Javasoljuk, hogy új beruházás fontolóra vételekor konzultáljon szakértőnkkel már a tervezés fázisában, mert közös erőfeszítésünk anyagilag is megtérülhet!

1. Segítünk Önnek a hatósági előírások értelmezésében, ajánlatunk pontosan az elvégzendő feladatra szorítkozik.

2. A légszennyezés terjedés modellezési eszköztárunk több eljárásra is kiterjed, ezek közül mindig az adott esetben megfelelőt és elegendőt választjuk, extra költségek nélkül.

3. Szakértőink a tudományterületen is egyedülálló szakértelemmel és több évtizedes munkatapasztalattal szolgálhatják az Ön projektjét.

4. A projekt előkészítés és követés terén – tehát a szerződés előtti, és utáni időszakban – is számíthat segítségünkre.

Megjelent a hazai környezetvédelmi politika uniós felülvizsgálatát célzó országjelentés!!!!

2017. February 12.

2016. májusában az Európai Bizottság megkezdte a környezetvédelmi politikák végrehajtásának felülvizsgálatát, amelynek alapvető célja a meglévő uniós környezetvédelmi politika és a jogszabályok végrehajtásának javítása. Az elemzés szerint Magyarországnak három fő kihívással kell a jövőben megküzdeni, melyek a hulladékgazdálkodás, a Natura 2000 hálózat kiegészítése, valamint a levegőtisztaság-védelem területére csoportosulnak.

Ami a levegőtisztaság-védelem területét illeti, a tisztább levegőre irányuló uniós politika és szabályozás alapján az Unió tagállamaként a levegő minőségét jelentősen javítani kell, és azt közelíten kell a WHO által ajánlott szinthez. A levegőszennyezést, valamint annak ökoszisztémákra és a biodiverzitásra gyakorolt hatásait tovább kell csökkenteni. Ezzel kerülhető el a kritikus terhelések és szintek túllépése, illetve a hosszú távú célkitűzések elérése. Magyarország ennek érdekében 1990 és 2014 között jelentősen csökkentette egyes légszennyező anyagok kibocsátását (pl. kén-oxidok: -97%; ammónia: -47%; illékony szerves vegyületek: -60%). Ugyanakkor az országjelentés szerint hazánkban a levegőminőség továbbra is aggodalomra ad okot. 2013. vonatkozásában az Európai Környezetvédelmi Ügynökség becslése szerint Magyarországon több mint 12890 olyan korai haláleset történt, amelyet a légszennyező részecskék (PM10, PM2.5) koncentrációja váltott ki, és durván évi 850 haláleset vezethető vissza a nitrogén-dioxid és az ózon magas koncentrációira. 2014-ben az EU levegőminőségi határértékeit a nitrogén-dioxid két zónában (Budapest, Pécs) túllépte, a szálló por (PM10) tekintetében pedig három zónában volt túllépés regisztrálható. Egy levegőminőségi zónában a finom frakciójú szálló por (PM2.5) vonatkozásában is túllépés volt feljegyezhető, erre vonatkozóan azonban az uniós határérték csak 2015-ben vált kötelező erejűvé. Számos levegőminőségi zónában volt megfigyelhető végül a benzo(a)pirén, valamint az ózon célértékeinek túllépése.

A szálló porra (PM10) és a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó uniós levegőminőségi előírásokat Magyarország számos esetben megsérti, ami az emberi egészségre és a környezetre egyaránt súlyos negatív hatást gyakorol. Az előírások megsértését az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárás révén követi nyomon. A cél az, hogy az összes zóna megfelelővé tétele érdekében megfelelő intézkedések szülessenek. 2012-ben a közúti forgalom volt a felelős a NOX-kibocsátások 41%-áért. A közlekedésből származó szálló por kibocsátás szintén kockázatot jelent, mellyel összefüggésben az ország városi népességének 55%-a él olyan területen, ahol a PM10-koncentráció napi átlaga a megengedettnél több esetben meghaladja a vonatkozó határértéket (az uniós átlag ebben a vonatkozásban 21,5%). Mindezek alapján az országjelentés által javasolt intézkedések:

  • a légszennyező anyagok csökkenő kibocsátási tendenciájának fenntartása;
  • a nitrogén-oxidok (NOX) kibocsátásának csökkentése a nitrogén-dioxid és ózonkoncentrációk csökkentése érdekében, többek között a közlekedéssel összefüggő - különösen városi területekre jellemző - kibocsátások csökkentése révén;
  • a szálló por (PM10) kibocsátásának és koncentrációjának csökkentése, többek között a szilárd tüzelőanyagok felhasználásával történő villamosenergia- és hőtermeléshez, valamint a közlekedéshez és a mezőgazdasághoz kapcsolódó kibocsátások csökkentésével.

A teljes országjelentés megtekinthető a következő linken.