Korábban már szerepelt híreink között, hogy 2015. őszén lényegesen változott a hazai levegőtisztaság-védelmi szabályozás. A hivatkozott oldalon ismertetettük a főbb változásokat. Ezek mellett további jelentős hatású módosítás vonatkozott a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. sz. melléklet 13. pontjára, melynek értelmében 2015. október 16.-tól a hatásterület számítására vonatkozó előírások szigorodtak. A módosítás értelmében a légszennyező források hatásterületének lehatárolását előzetes vizsgálati eljárás, környezeti hatásvizsgálati eljárás, EKHE- (egységes környezethasználati engedélyezési) eljárás, környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás, és hulladékégetés esetén az érvényes szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű számítással kell elvégezni, míg egyéb esetben egyszerűsített számítás is alkalmazható.

A jogszabály melléklet hivatkozott szövegrészének értelmezése egyáltalán nem kézenfekvő, ezért, az értelmezést segítendő, a modellvizsgálatról szóló eddigi lap helyett 7 új aloldalt készítettünk. Ezek közül az első arra keresi a választ, hogy mi is a modellszámítások jelentősége a környezetmérnöki munka során. A második aloldal áttekinti a különféle levegőtisztaság-védelmi modelleket, mely áttekintést az indokol, hogy 2015. őszét megelőzően a hatósági gyakorlat szerint lényegében bármilyen diszperziós modell elfogadható volt, míg az elfogadott modellek köre a jogszabály módosítás eredményeképpen jelentősen szűkült.  

A jogszabályi szöveg az elfogadott modellek körét az érvényes szabvány szerinti, vagy azzal egyenértékű számítási eljárást alkalmazó eljárásokra szűkíti a hatósági engedélyezés bizonyos eseteiben (EVD-től "felfelé"). Ez a rendelkezés indokota, hogy részletesen áttekintsük a levegőtisztaság-védelmi modellvizsgálatok szabványi hátterét is. A kérdést illető legfontosabb változás, hogy 2002-ben a transzmissziós számítások meteorológiai hátterét biztosító MSZ 21457-es szabványsorozat tagjait lecserélték. A 2002-t megelőző időszakban hatályos szabványsorozat a a turbulens szóródás mértékének meghatározását a szélprofil egyenlet kitevője, tehát a Pasquill-Gifford- (illetve Szepesi-féle) légköri stabilitási kategória függvényében végezte el. 2002. december 1.-ét követően a függőleges szóródási együtthatót a légköri stabilitás helyett a konvektív sebesség, a keveredési réteg átlagos szélsebessége, a keveredési rétegvastagság, továbbá függőlegesen átlagolt függőleges szélsebesség szórás értékek alapján kell számszerűsíteni. Az utóbbi, Monin-Obukhov stabilitási hosszal történő számítás a légköri állapot turbulencia szempontjából finom jellemzését teszi lehetővé, ezzel lényegesen megbízhatóbb eredményt ad a légköri stabilitási kategória szerinti számításoknál, és ma EVD-től "felfelé" már csak az ez utóbbin alapuló hatásterület számítás használata felel meg a jogszabályi követelményeknek. E kritériumokat a levegőtisztaság-védelmi modellek közül csak a csoportosításban „második generációs” Gauss-modellekként szerepeltetett modellek (Aermod, ADMS), valamint a Calpuff elégítik ki. 

Az új szabvány szerinti számítások legfontosabb jellemzője azok lényegesen nagyobb adatigénye, melynek leglényegesebb aspektusa, hogy a transzmissziós számítás elvégzéséhez részletes (legalább egy évre vonatkozó, óránkénti felbontású) felszíni meteorológiai és magaslégköri adatok szükségesek. Ezek elérhetősége azonban hazánkban egyelőre korlátozott. Ezért a levegovedelem.hu szolgáltatásait bővítettük az Aermod használatához szükséges meteorológiai adatok biztosításával, Magyarország bármely területére, a széles körben elfogadott WRF mezoskálájú meteorológiai modell eredményeinek felhasználásával. Emellett, erre vonatkozó igény esetén, továbbra is vállaljuk az ismertetett jogszabályi előírásoknak 100%-ban megfelelő modellvizsgálatok elvégzését, levegővédelmi tervfejezetek elkészítését, illetve erre vonatkozó igény esetén a teljes előzetes vizsgálati dokumentáció, felülvizsgálat, hatásvizsgálat, EKH engedély kérelem összeállítását.

Bármilyen további kéréssel forduljon szakértőnkhöz!