A modellvizsgálatok adatszükséglete
A levegőtisztaság-védelmi modellvizsgálatok tervezésének első fázisában meg kell határozni az alábbiakat:
- a figyelembe vett levegőszennyező anyagok köre;
- a vizsgált terület (legfeljebb a forrástól számított 50 km sugarú terület);
- a vizsgált időintervallum (órás, 8 órás, 24 órás, havi, éves átlagolási idők vehetők figyelembe);
- térbeli felbontás (poláris vagy Descartes-féle koordinátarendszerben elhelyezett számítási pontok kiosztása).
A második generációs Gauss-modellek, és napjaink Puff modelljei alkalmazásához szükséges adatok:
- a légszennyező források és a kibocsátások jellemző adatai;
- a modellterület terjedést befolyásoló adatai: domborzat és felszíni karakterisztika;
- alap levegőterheltség („háttérszennyezettség”), és a kibocsátott légszennyezők kémiai átalakulására jellemző adatok;
- meteorológiai adatok.
A légszennyező források fontosabb adatai közé tartoznak az elhelyezkedés, a forrás magassága és jellemző méretei, valamint a kibocsátás jellemzői. Pontforrásoknál a kémény (kürtő) magassága és belső átmérője, a kiáramló vég- vagy füstgáz sebessége és hőmérséklete, továbbá a légszennyező anyagok vég- vagy füstgázban jellemző koncentrációi a főbb kiindulási adatok. A koncentráció, hőfok, térfogatáram adatok esetében az üzemszünetek, a kibocsátás fluktuációi követhetők a modell definiálásakor, szélsőséges esetben az adatok akár órás bontásban is megadhatók az AERMOD részére. A területi és vonalforrások esetében jellemzően a kapacitás adatokból, fajlagos emissziós faktorok révén történik a kibocsátások számszerűsítése, mivel ezen forrástípusok kibocsátásai nem mérhetőek.
A modellterület terjedést befolyásoló adatai közül a legfontosabb a domborzat. A domborzati adatok kezelésére az AERMOD egyik preprocesszora, az AERMAP szolgál. Ez számítja az adott területre jellemző felszíni skálamagasságot az egyes receptor pontokra rendelkezésre álló felszíni adatokból. A terjedést befolyásoló tényezők közé tartoznak továbbá az összefoglalóan felszíni karakterisztikaként említett jellemzők: ezek alapesetben a felszín érdessége, albedója és a Bowen-arány (a szenzibilis hőáram és a latens hőáram hányadosa) értéke, melyek évszakonként és irányonként is változhatnak. Városi környezetet definiálva a modellterületre ugyanakkor az AERMOD képes az ún. városi hőszigetjelenség figyelembe vételére, sőt, a kibocsátó forrás körül lévő magas épületek környezetében a füstfáklya lemosódásának számszerűsítésére is.
Az alap levegőterheltség a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 2.§ 1. pontja szerint a vizsgált légszennyező forrás működése nélkül a környezetében kialakult, jogszabályban meghatározott időtartamra vonatkoztatott átlagos levegőterheltségi szint, amelyhez a vizsgált légszennyező forrás kibocsátásának hatása hozzáadódik. A 4/2011. (I. 14.) VM rendeletben foglalt levegőminőségi határértékek teljesülése a definícióra figyelemre csak az alap levegőterheltség ismeretében ítélhető meg. A környezeti légszennyező anyag koncentrációk másutt is használhatók: a nitrogén-monoxid nitrogén-dioxiddá való kémiai átalakulása például számítható a környezeti ózonkoncentrációk ismeretében.
Az AERMOD futtatásához minimálisan az alábbi modellterületre reprezentatív, órás felbontású felszíni meteorológiai paraméterek szükségesek: szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, relatív nedvesség, felhővel való borítottság. A keveredési rétegvastagság meghatározásához szükséges továbbá egyes meteorológiai paraméterek – pl. a szélirány, szélsebesség, hőmérséklet, harmatpont – magassági profiljának ismerete is. Az AERMOD számára szükséges meteorológiai adatokat a modellrendszer meteorológiai preprocesszora, az AERMET készíti elő a diszperziós modell számára szükséges formátumban.
A levegovedelem.hu szolgáltatásai között szerepel a meteorológiai adatok szolgáltatása az AERMOD futtatásához, de igény esetén megtervezzük és elvégezzük a teljes transzmissziós modellvizsgálatot, az eredmények kiértékelve meghatározzuk a vizsgált létesítmény hatásterületét, a vizsgálati eredményeket szakértői dokumentációban összefoglalva.