Alapvetés – miért használunk modelleket?
A terjedésmodellezés célja a különféle légszennyező források kibocsátásai révén kialakuló környezeti terhelés (immisszió) vizsgálata.
Amennyiben egy légszennyező forrás környezetvédelmi hatásának ismerete szükséges, erre vonatkozó információkat a modellezéssel nyerhetünk:
- előzetesen: még a kibocsátás megkezdése előtt vizsgálható annak hatása;
- nagyobb területrészre vonatkozóan: nem csak a szórványosan elhelyezett emisszió mérő állomások által regisztrált adatok révén.
A modellek segítenek továbbá a levegőterhelést okozó tényezők – szélsebesség, kéménymagasság, éjszakai/nappali kibocsátások – szerepének megértésében. A modellekkel kapcsolatos elvárás, hogy a levegővédelmi monitoring tervezésével, a monitoring pontok elhelyezésére vonatkozó információkat szolgáltassanak. Alkalmasak továbbá a prognosztika területén, a városi levegőszennyezettség előrejelzése során.
A modellvizsgálatok előnyei:
- a modellezett terület részletes térbeli lefedése;
- a reprodukálhatóság;
- egyaránt használhatók a felülvizsgálatok (jelenlegi állapot vizsgálata) és a hatásvizsgálatok (előrejelzés) során.
A modellvizsgálatoknak, számos előnyük mellett, hátrányaik is vannak: az eredmények megfelelősége, minősége nagyban függ a teljes modellrendszer megfelelő használatától. Ezért a modellezett környezeti állapot validálását (monitoring eredményekkel való összevetését) lehetőség szerint el kell végezni.
A terjedési modellvizsgálatok jól alkalmazhatóak az alábbi esetekben:
- talajközeli légszennyezőanyag-koncentráció eloszlás, mint bemeneti adat biztosítása a források hatásterületének meghatározásához;
- beruházások tervezése és engedélyeztetése során, a várható levegőterhelés számítása vagy a létesítmények optimális telephelyen belüli elrendezésének megkeresése céljából;
- üzemelő légszennyező források felülvizsgálata során, a levegőminőségi követelmények teljesülésének szennyezőanyagonkénti ellenőrzésére;
- bűz kibocsátással járó hatásvizsgálat- vagy egységes környezethasználati engedély köteles meglévő telephelyeknél, új légszennyező forrás létesítéséhez kapcsolódóan, a védelmi övezet meghatározása céljából;
- alkalmazott kutatási feladatokhoz: pl. ipari katasztrófa, káresemény várható környezeti hatásainak vizsgálatára.
A 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 4. § szerint tilos a légszennyezés, valamint a levegő lakosságot zavaró bűzzel való terhelése, továbbá a levegő olyan mértékű terhelése, amely légszennyezettséghez vezet. A modellvizsgálatok jelentősége, hogy alkalmazásukkal kielégítő (és a hatósági munka során is elfogadott) választ kaphatunk arra, hogy a levegővédelmi követelmények teljesülnek-e.