A kérdés megválaszolása részletesebb elemzést kíván, mivel tapasztalatunk szerint a kérdés háttere ma még a terület szakértői számára sem teljesen egyértelmű.

2015. október 16.-tól a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet 5. sz. melléklet 13. pontja szerint a légszennyező források hatásterületének lehatárolását előzetes vizsgálati eljárás, környezeti hatásvizsgálati eljárás, EKHE- (egységes környezethasználati engedélyezési) eljárás, környezetvédelmi felülvizsgálati eljárás, és hulladékégetés esetén az érvényes szabvány szerinti vagy azzal egyenértékű számítással, egyéb esetben egyszerűsített számítással kell elvégezni [megállapította: a 292/2015. (X. 8.) Kormányrendelet 29. §, 2. melléklet 1.]. EVD-től „felfelé” tehát azok a modellek alkalmazhatók, melyek a hatályos szabványnak megfelelnek, vagy azzal egyenértékűek.

Magyarországon a levegőminőség szabályozását szolgáló modellszámítási módszereket már hosszú ideje nemzeti szabványok tartalmazzák. A 2002-ig érvényben lévő szabványok az alábbiak:

• MSZ 21457/1-79. Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei: Keveredési rétegvastagság meghatározása.
• MSZ 21457/2-80. Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei: Légáramlás mérése.
• MSZ 21457/3-80. Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei: Szélmező meghatározása településeken.
• MSZ 21457/4-80. Légszennyező anyagok transzmissziós paraméterei: A turbulens szóródás mértékének meghatározása.
• MSZ 21459/1-81. Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása: Pontforrás légszennyező hatásának számítása.
• MSZ 21459/2-81. Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása: Területi (felületi) forrás és vonalforrás hatásának számítása.
• MSZ 21459/3-81. Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása: Több és összetett forrás hatásának számítása.
• MSZ 21459/4-81. Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása: Transzmissziós számítások adatbázisának meghatározása.
• MSZ 21459/5-81. Légszennyező anyagok transzmissziójának meghatározása: A kibocsátás effektív magasságának számítása.

2002-ben az MSZ 21457-es szabványsorozat tagjait lecserélték az alábbiakra:

• MSZ 21457/1-2002. Légszennyező anyagok terjedésének meteorológiai jellemzői. 1. rész: Fogalom-meghatározások.
• MSZ 21457/2-2002. Légszennyező anyagok terjedésének meteorológiai jellemzői. 2. rész: Földfelszíni meteorológiai mérések légszennyezés-terjedési számításokhoz (az MSZ 21457-1/79. helyett).
• MSZ 21457/3-2002. Légszennyező anyagok terjedésének meteorológiai jellemzői. 3. rész: A légköri határrétegben végzett meteorológiai mérések légszennyezés-terjedési számításokhoz (az MSZ 21457-2/80. helyett).
• MSZ 21457/4-2002. Légszennyező anyagok terjedésének meteorológiai jellemzői. 4. rész: A felszín közeli légréteg dinamikai jellemzőinek kiszámítása mértékadó meteorológiai adatokból (az MSZ 21457-3/80. helyett).
• MSZ 21457/5-2002. Légszennyező anyagok terjedésének meteorológiai jellemzői. 5. rész: A keveredési rétegvastagság meghatározása mértékadó földfelszíni és magas légköri meteorológiai mérési adatokból (az MSZ 21457-4/80. helyett).
• MSZ 21457/6-2002. Légszennyező anyagok terjedésének meteorológiai jellemzői. 6. rész: A szélsebesség, a szélirány és a hőmérséklet függőleges profiljának kiszámítása a földfelszín és a 850 hPa szint között.
• MSZ 21457/7-2002. Légszennyező anyagok terjedésének meteorológiai jellemzői. 7. rész: A légszennyező anyagok örvényes elkeveredését jellemző mennyiségek meghatározása.

A 2002-ig hatályban lévő számítási módszer a turbulens szóródás mértékének meghatározását a szélprofil egyenlet kitevője, tehát a Pasquill-Gifford- (illetve Szepesi-féle) légköri stabilitási kategória függvényében végzi el. 2002. december 1.-ét követően a függőleges szóródási együtthatót a légköri stabilitás helyett a konvektív sebesség, a keveredési réteg átlagos szélsebessége, a keveredési rétegvastagság, továbbá függőlegesen átlagolt függőleges szélsebesség szórás értékek alapján kell számszerűsíteni. Az utóbbi, Monin-Obukhov stabilitási hosszal történő számítás a légköri állapot turbulencia szempontjából finom jellemzését teszi lehetővé, ezzel lényegesen megbízhatóbb eredményt ad a légköri stabilitási kategória szerinti számításoknál. 2015. október 16.-át követően pedig a bonyolultabb engedélyezési ügyekben a 2002-től hatályos szabványok szerinti, vagy azzal egyenértékű számítási eljárás fogadható csak el. E kritériumokat a levegőtisztaság-védelmi modellek közül csak a csoportosításban „második generációs” Gauss-modellekként szerepeltetett modellek, valamint a Calpuff elégítik ki. Egyszerűsített számításokhoz a korábbi Gauss-modellek is alkalmazhatók.

Keresse szakértőnket bővebb információért!