Levegővédelem

Fontos információk arról, hogy miért lehet az Ön cégének szüksége a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerinti levegőtisztaság-védelmi engedélyre.

Levegővédelem.hu

Miben segíthetjük vállalkozását?

Igény esetén számíthat segítségünkre a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás, légszennyezés mértéke éves bejelentés (LM) elkészítése, levegőterhelési díj számítása területén. Komplexebb szolgáltatásaink a különféle légszennyezők vizsgálatai (emisszió mérés, immisszió mérés), terjedésük számítása (légszennyezés terjedés modellezés), továbbá az SFC és PFL állományok készítése az AERMOD modell részére. 

1. Engedélyköteles légszennyező pontforrás létesítési, üzemeltetési engedély kérelmek.

2. Diffúz forrás létesítése, bűzszennyező tevékenység engedélyezése, védelmi övezet kijelölése.

3. Beruházások környezetvédelmi engedélyezése (környezetvédelmi tervfejezet, előzetes vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély kérelem)

4. Meglévő létesítmények környezeti hatásának vizsgálatai (környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés);

5. Meteorológiai adatok szolgáltatása a terjedésmodellek (AERMOD) részére, Magyarország bármely területére.

Miért érdemes minket keresnie?

Javasoljuk, hogy új beruházás fontolóra vételekor konzultáljon szakértőnkkel már a tervezés fázisában, mert közös erőfeszítésünk anyagilag is megtérülhet!

1. Segítünk Önnek a hatósági előírások értelmezésében, ajánlatunk pontosan az elvégzendő feladatra szorítkozik.

2. A légszennyezés terjedés modellezési eszköztárunk több eljárásra is kiterjed, ezek közül mindig az adott esetben megfelelőt és elegendőt választjuk, extra költségek nélkül.

3. Szakértőink a tudományterületen is egyedülálló szakértelemmel és több évtizedes munkatapasztalattal szolgálhatják az Ön projektjét.

4. A projekt előkészítés és követés terén – tehát a szerződés előtti, és utáni időszakban – is számíthat segítségünkre.

Módosult a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály!!!!

2017. July 06.
Módosult a környezeti hatásvizsgálatról szóló jogszabály

2017. június 10.-én lényegesen változtak az előzetes vizsgálati, környezeti hatásvizsgálati, és egységes környezethasználati engedélyezési dokumentációk tartalmi követelményei. A módosítások fő célja, hogy innentől az erőforrás-hatékonyság és a fenntarthatóság, a biológiai sokféleség védelme, a baleseti és katasztrófakockázatok kérdéskörei, különösen pedig a klímaváltozás foglaljanak el kiemelt helyet a döntéshozatal során. A módosítások további célja az uniós jogharmonizáció: a 2014/52/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvnek való megfelelés biztosítása.

A hivatkozott EU irányelv (13) pontja szerint: „Az éghajlatváltozás a jövőben is károsítani fogja a környezetet és hátráltatni fogja a gazdasági fejlődést. E tekintetben helyénvaló felmérni a projekteknek az éghajlatra gyakorolt hatását (például az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását), és az éghajlatváltozásnak való kitettségüket.”

Ennek érdekében, a projektek klímakockázatának értékelése céljából a jövőben már előzetes vizsgálat szintjén is egy ún. előzetes elemzést kell majd végezni. Ez egy egyszerűbb, kvalitatív elemzés, melynek eredményeképpen meghatározható, hogy az adott beruházás klímaváltozással szembeni érzékenysége, kitettsége, sérülékenysége, ezáltal a klímaváltozás projektre gyakorolt kockázati szintje alacsony, közepes, vagy magas. Az előzetes elemzés elemei:

  • a számításba vett projekt változatok éghajlatváltozással szembeni érzékenységére vonatkozó elemzése (érzékenység elemzés);
  • a telepítési hely és a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozás hatásainak való kitettsége értékelése;
  • az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozóan a lehetséges hatások elemzése;
  • a lehetséges hatásokra vonatkozóan készített kockázatértékelés;
  • a tervezett tevékenységre vonatkozóan az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás bemutatása;
  • annak bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére;
  • az 1. számú mellékletbe tartozó (KHV-köteles) tevékenységek esetében az üvegházhatású gázok várható éves kibocsátásának számszerű bemutatása.

Ha a klímaváltozás beruházásra gyakorolt kockázati szintje az előzetes elemzés szerint magas, akkor részletes elemzés elvégzése indokolt. Ilyen esetben, valamint a nagyprojektek (hatásvizsgálat, egységes környezethasználati engedélyezés) esetében szintén el kell végezni egy kvantitatív megközelítést alkalmazó részletes elemzést is. A környezeti hatásvizsgálat (KHV) szintjén megjelenő éghajlatvédelmi szempontok:

  • be kell mutatni, hogy a tervezett tevékenység vizsgált változatai milyen mértékben érzékenyek az éghajlatváltozás hatásaira, jelentős érzékenység esetén részletes adatokkal alátámasztva;
  • értékelni kell a telepítési hely és a feltételezhető hatásterület természeti veszélyforrásoknak való kitettségét, minimum harminc évre vonatkozó és klímamodellből származtatható, jövőbeli, legalább harminc évre vonatkozó adatokkal alátámasztva;
  • a projekt jelentős érzékenysége vagy kitettsége esetén az egyes éghajlati tényezőkre vonatkozó feltételezhető hatások elemzése, legalább harminc évre vonatkozóan;
  • az elemzett hatások vonatkozásában kockázatelemzés készítése, és a kockázat 30 éves időtávlatban való változásának szöveges értékelése;
  • javaslattétel az alkalmazkodási intézkedések eredményességének nyomon követésére;
  • annak bemutatása, hogy a tervezett tevékenység hogyan hat a feltételezhető hatásterület éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodási képességére.