Levegővédelem

Fontos információk arról, hogy miért lehet az Ön cégének szüksége a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerinti levegőtisztaság-védelmi engedélyre.

Levegővédelem.hu

Miben segíthetjük vállalkozását?

Igény esetén számíthat segítségünkre a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás, légszennyezés mértéke éves bejelentés (LM) elkészítése, levegőterhelési díj számítása területén. Komplexebb szolgáltatásaink a különféle légszennyezők vizsgálatai (emisszió mérés, immisszió mérés), terjedésük számítása (légszennyezés terjedés modellezés), továbbá az SFC és PFL állományok készítése az AERMOD modell részére. 

1. Engedélyköteles légszennyező pontforrás létesítési, üzemeltetési engedély kérelmek.

2. Diffúz forrás létesítése, bűzszennyező tevékenység engedélyezése, védelmi övezet kijelölése.

3. Beruházások környezetvédelmi engedélyezése (környezetvédelmi tervfejezet, előzetes vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély kérelem)

4. Meglévő létesítmények környezeti hatásának vizsgálatai (környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés);

5. Meteorológiai adatok szolgáltatása a terjedésmodellek (AERMOD) részére, Magyarország bármely területére.

Miért érdemes minket keresnie?

Javasoljuk, hogy új beruházás fontolóra vételekor konzultáljon szakértőnkkel már a tervezés fázisában, mert közös erőfeszítésünk anyagilag is megtérülhet!

1. Segítünk Önnek a hatósági előírások értelmezésében, ajánlatunk pontosan az elvégzendő feladatra szorítkozik.

2. A légszennyezés terjedés modellezési eszköztárunk több eljárásra is kiterjed, ezek közül mindig az adott esetben megfelelőt és elegendőt választjuk, extra költségek nélkül.

3. Szakértőink a tudományterületen is egyedülálló szakértelemmel és több évtizedes munkatapasztalattal szolgálhatják az Ön projektjét.

4. A projekt előkészítés és követés terén – tehát a szerződés előtti, és utáni időszakban – is számíthat segítségünkre.

Energiafüggetlenség az Egyesült Államokban?!!!!

2017. March 30.
Energiafüggetlenség az Egyesült Államokban?

Donald Trump elnök két napja aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely Barack Obama klímaváltozás elleni törvénykezési örökségének nagy részét hivatott eltörölni. A lépést az amerikai nemzet energiafüggetlenségének növelése, és az ezerszámra megszűnt szénbányászati munkahelyek visszanyerése lehetőségeként ünnepelték. (fotó: Luke Sharrett, New York Times)

Kérdés marad azonban, hogy a megnevezett célokat a szabályozás elérheti-e; e kérdés megválaszolása céljából a New York Times szakújságírójának cikkéből szemezgetünk.

Az energiaiparban jártas amerikai közgazdászok állítják, hogy az életbe lépő rendelet messze nem fogja elérni céljait; ennek oka részben az, hogy az USA már nagyobbrészt a földgáz tüzelésű erőművekre támaszkodik. A Harvard egyetem közgazdásza, Robert Stavins állítja: "Nem importálunk szenet. Így a Tiszta Energia Tervnek (Clean Power Plan) az úgynevezett energiafüggetlenséghez vagy bármi ilyesmihez semmi köze." 

A Trump-adminisztráció hivatalnokai állítják, hogy az új szabályozás az EPÁ-t (az USA Környezetvédelmi Ügynöksége) utasítaná arra, hogy kezdjen jogi lépésekbe a Tiszta Energia Terv visszavonása és átírása céljából. A Wyoming Egyetem közgazdásza, Robert W. Godby szerint ugyanakkor az új szabályozás mindössze annyit jelent: az idősebb, bezárásra ítélt szénerőművek esetleg tovább is üzemelhetnek, ami fenntarthatja a szén iránti piaci keresletet még talán egy évtizedig. Ennek ellenére, a tovább nyitva tartó erőművek bizonnyal nem fognak már új munkaerőt foglalkoztatni, hiszen a legtöbb folyamat már ma is automatizált. Következésképpen, a széntermelés növekedése mellett is elképzelhető, hogy a munkahelyek száma tovább csökken.

Környezetvédelmi jogi szakértők szerint akár évekbe is telhet, amíg a Trump-adminisztráció felgombolyítja a Tiszta Energia Tervet, melyről tudni kell, hogy még nem lépett életbe, mivel a legfelsőbb bíróság döntése alapján bevezetését egyelőre leállították. Amennyiben törvényi erőre emelkedne, valóban széntüzelésű amerikai erőművek százainak a bezárását jelentené, valamint tervezett szénerőművek építésének leállítását, és azok szél- illetve napenergiával történő kiváltását.

Az USÁ-ban a szénbányászathoz kapcsolódó munkahelyek száma 2008 és 2015 között több, mint 20.000-rel csökkent, az Energiaügyi Minisztérium statisztikái szerint. A csökkenés azonban korántsem a még életbe sem lépett Tiszta Energia Tervnek tudható be, hanem két piaci folyamatnak. Ezek közül az egyik a földgáz termelésének növekedése; a földgáz pedig tisztább, kevésbé környezetterhelő alternatíva a szén égetéséhez képest. Másrészt, az automatizáció előretörése, amely lehetővé tette a szénerőművek számára, hogy kevesebb élőmunka igény mellett is több energiát termeljenek. A közgazdászok szerint az Obama-adminisztráció által hozott szabályozás visszagördítése ezeket a külső szabályozó erőket nem fogja megváltoztatni. Robert Godby szerint a szénbányászati munkahelyek problémája nem a CO2-szabályozás, hanem az, hogy a piacon nincsen tényleges kereslet a szénre.

Sejthető, hogy az életbe lépett rendelet valószínűleg nem éri majd el kívánt célját. Habár Donald Trump nyíltan nem fogalmazott úgy, hogy a 2015. évi párizsi egyezményből az USA kilépne, az eddig foganatosított lépések már elegendőek lehetnek ahhoz, hogy végül ne tudják teljesíteni vállalásukat, a 2005. évi szén-dioxid emissziók 26 százalékkal történő csökkentését 2025-ig, ami egyértelmű jelzés lehet az egyezmény más résztvevői számára, hogy nem feltétlenül gond, ha kötelezettségeiket nem teljesítik az elvárt szintig. Ez pedig azt jelentheti, hogy a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez szükséges, az egyezményben megfogalmazott veszélyzónát végeredményben nem sikerül majd elhagyni.