Levegővédelem

Fontos információk arról, hogy miért lehet az Ön cégének szüksége a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerinti levegőtisztaság-védelmi engedélyre.

Levegővédelem.hu

Miben segíthetjük vállalkozását?

Igény esetén számíthat segítségünkre a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás, légszennyezés mértéke éves bejelentés (LM) elkészítése, levegőterhelési díj számítása területén. Komplexebb szolgáltatásaink a különféle légszennyezők vizsgálatai (emisszió mérés, immisszió mérés), terjedésük számítása (légszennyezés terjedés modellezés), továbbá az SFC és PFL állományok készítése az AERMOD modell részére. 

1. Engedélyköteles légszennyező pontforrás létesítési, üzemeltetési engedély kérelmek.

2. Diffúz forrás létesítése, bűzszennyező tevékenység engedélyezése, védelmi övezet kijelölése.

3. Beruházások környezetvédelmi engedélyezése (környezetvédelmi tervfejezet, előzetes vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély kérelem)

4. Meglévő létesítmények környezeti hatásának vizsgálatai (környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés);

5. Meteorológiai adatok szolgáltatása a terjedésmodellek (AERMOD) részére, Magyarország bármely területére.

Miért érdemes minket keresnie?

Javasoljuk, hogy új beruházás fontolóra vételekor konzultáljon szakértőnkkel már a tervezés fázisában, mert közös erőfeszítésünk anyagilag is megtérülhet!

1. Segítünk Önnek a hatósági előírások értelmezésében, ajánlatunk pontosan az elvégzendő feladatra szorítkozik.

2. A légszennyezés terjedés modellezési eszköztárunk több eljárásra is kiterjed, ezek közül mindig az adott esetben megfelelőt és elegendőt választjuk, extra költségek nélkül.

3. Szakértőink a tudományterületen is egyedülálló szakértelemmel és több évtizedes munkatapasztalattal szolgálhatják az Ön projektjét.

4. A projekt előkészítés és követés terén – tehát a szerződés előtti, és utáni időszakban – is számíthat segítségünkre.

Újra veszély fenyegetheti az ózonpajzsot?!!!!

2017. November 30.
Újra veszély fenyegetheti az ózonpajzsot?

A sztratoszferikus ózon bomlása jól ismert folyamat; az ózont bontó perzisztens halogénezett szénhidrogének (CFC-k) kibocsátásának drasztikus csökkentését célozta az 1987-ben aláírt Montreali Jegyzőkönyv. Ugyanakkor nemzetközi kutatók egy csoportja egy újabb, növekvő veszélyt azonosított, amely a jegyzőkönyvben nem szabályozott egyes anyagok növekvő kibocsátására vezethető vissza.

A CFC-k veszélyessége összefüggött azok kémiai stabilitásával és hosszú élettartamával. A talajszinten kibocsátott anyagok így eljuthattak a sztratoszférába, ahol az ultraibolya sugárzás hatására a CFC vegyületből klór-, fluor-, illetve a brómozott szénhidrogéneknél brómatom vált le. Egyetlen lehasadó halogénatom több 1000 ózonmolekula bomlását képes katalizálni, különösen alacsony hőmérsékleten (ezért a téli időszakban és az Antarktisz felett volt intenzívebb a bomlási folyamat). Mint ismeretes, a hosszú élettartamú ózonréteget bontó anyagok kibocsátás csökkentése céljából azok a Montreali Egyezményben tételesen felsorolásra és szabályozásra kerültek. Fontos fennmaradó bizonytalanság tulajdonítható ugyanakkor a relatíve rövid (< 6 hónap) élettartamú vegyületeknek,  melyeket az Egyezmény nem tartalmaz. 

Napjaink több tanulmánya világított rá egyes rövid élettartamú ózonréteget bontó vegyületek troposzférikus koncentrációja egyelőre nem megmagyarázható növekedésére. Például a diklórmetán (CH2Cl2) troposzférikus átlagkoncentrációja az elmúlt évtizedben mintegy 60%-kal növekedett. Kelet- és Délkelet-Ázsiában hasonló növekedés figyelhető meg az 1,2-diklóretán (C2H4Cl2) felszíni, és felső-troposzféra-beli észlelései alapján. Bizonyítékokkal rendelkezünk továbbá arra vonatkozóan, hogy a Kelet-Ázsiában emittált klórozott rövid élettartamú vegyületek képesek az atmoszferikus transzport folyamatok révén a kibocsátás helyéről a trópusi felső troposzférába jutni, mégpedig jelentős mennyiségben. Ez utóbbi régió pedig a sztratoszférába jutó levegőáramok fő forrása, így ez a transzport mechanizmus, az említett vegyületek fokozódó kibocsátásával párosulva, akár jelentősen lassíthajta a sztratoszférikus ózonréteg regenerációjának eddigi tudásunk alapján várt ütemét.

Forrás: Atmospheric Chemistry and Physics, 2017; 17 (19): 11929 DOI