Az egyezmény szerint a cél, hogy a globális felmelegedés mértéke jelentősen 2 Celsius fok alatt maradjon; lehetőleg az átlaghőmérséklet emelkedés mértékét az ipari forradalom előtti idők átlagához képest 1,5 ºC-on kell tartani. De mit is jelent mindez? Az idén haladta meg a globális átlaghőmérséklet az 1 fokos emelkedést, és már jelenleg is jól látható hatásokkal jár a klímaváltozás. A jelenlegi állapothoz képesti kétszeres átlaghőmérséklet-emelkedés pedig nemcsak a hatások (pl. szélsőséges időjárási események: áradások, aszályok, extrém csapadékos időszakok, ivóvíz-készletek veszélybe kerülése, stb.) mértékében okoz növekedést, de azok kétségkívül a mainál lényegesen szélesebb körben fognak jelentkezni. 

A megállapodás sajátossága, hogy szövegéből kikerült ugyanakkor mindenféle határidő, számszerű közös kibocsátás-csökkentési cél. Általános célkitűzést megfogalmaz ugyan, de a részletes szabályrendszer kidolgozása a következő időszak feladata, hatályba lépését legkésőbb 2020-ra tervezik. Mindazonáltal, a deklarált cél elérése céljából a részt vevő országoknak a megállapodáshoz való csatlakozáskor nyilatkozniuk kell az általuk kitűzött kibocsátási célokról, ezt követően pedig öt évenként növekvő szintű vállalást tartalmazó terveket kell benyújtaniuk. Az északi országok évi százmilliárd dolláros támogatásra tettek javaslatot a fejlődő országok technológiai átállásának finanszírozására. A megállapodás a klímavédelem általános és kötelező érvényű keretévé válhat a 2020-ban lejáró kiotói egyezmény leváltásával.