Kérdés marad azonban, hogy a megnevezett célokat a szabályozás elérheti-e; e kérdés megválaszolása céljából a New York Times szakújságírójának cikkéből szemezgetünk.

Az energiaiparban jártas amerikai közgazdászok állítják, hogy az életbe lépő rendelet messze nem fogja elérni céljait; ennek oka részben az, hogy az USA már nagyobbrészt a földgáz tüzelésű erőművekre támaszkodik. A Harvard egyetem közgazdásza, Robert Stavins állítja: "Nem importálunk szenet. Így a Tiszta Energia Tervnek (Clean Power Plan) az úgynevezett energiafüggetlenséghez vagy bármi ilyesmihez semmi köze." 

A Trump-adminisztráció hivatalnokai állítják, hogy az új szabályozás az EPÁ-t (az USA Környezetvédelmi Ügynöksége) utasítaná arra, hogy kezdjen jogi lépésekbe a Tiszta Energia Terv visszavonása és átírása céljából. A Wyoming Egyetem közgazdásza, Robert W. Godby szerint ugyanakkor az új szabályozás mindössze annyit jelent: az idősebb, bezárásra ítélt szénerőművek esetleg tovább is üzemelhetnek, ami fenntarthatja a szén iránti piaci keresletet még talán egy évtizedig. Ennek ellenére, a tovább nyitva tartó erőművek bizonnyal nem fognak már új munkaerőt foglalkoztatni, hiszen a legtöbb folyamat már ma is automatizált. Következésképpen, a széntermelés növekedése mellett is elképzelhető, hogy a munkahelyek száma tovább csökken.

Környezetvédelmi jogi szakértők szerint akár évekbe is telhet, amíg a Trump-adminisztráció felgombolyítja a Tiszta Energia Tervet, melyről tudni kell, hogy még nem lépett életbe, mivel a legfelsőbb bíróság döntése alapján bevezetését egyelőre leállították. Amennyiben törvényi erőre emelkedne, valóban széntüzelésű amerikai erőművek százainak a bezárását jelentené, valamint tervezett szénerőművek építésének leállítását, és azok szél- illetve napenergiával történő kiváltását.

Az USÁ-ban a szénbányászathoz kapcsolódó munkahelyek száma 2008 és 2015 között több, mint 20.000-rel csökkent, az Energiaügyi Minisztérium statisztikái szerint. A csökkenés azonban korántsem a még életbe sem lépett Tiszta Energia Tervnek tudható be, hanem két piaci folyamatnak. Ezek közül az egyik a földgáz termelésének növekedése; a földgáz pedig tisztább, kevésbé környezetterhelő alternatíva a szén égetéséhez képest. Másrészt, az automatizáció előretörése, amely lehetővé tette a szénerőművek számára, hogy kevesebb élőmunka igény mellett is több energiát termeljenek. A közgazdászok szerint az Obama-adminisztráció által hozott szabályozás visszagördítése ezeket a külső szabályozó erőket nem fogja megváltoztatni. Robert Godby szerint a szénbányászati munkahelyek problémája nem a CO₂-szabályozás, hanem az, hogy a piacon nincsen tényleges kereslet a szénre.

Sejthető, hogy az életbe lépett rendelet valószínűleg nem éri majd el kívánt célját. Habár Donald Trump nyíltan nem fogalmazott úgy, hogy a 2015. évi párizsi egyezményből az USA kilépne, az eddig foganatosított lépések már elegendőek lehetnek ahhoz, hogy végül ne tudják teljesíteni vállalásukat, a 2005. évi szén-dioxid emissziók 26 százalékkal történő csökkentését 2025-ig, ami egyértelmű jelzés lehet az egyezmény más résztvevői számára, hogy nem feltétlenül gond, ha kötelezettségeiket nem teljesítik az elvárt szintig. Ez pedig azt jelentheti, hogy a klímaváltozás hatásainak csökkentéséhez szükséges, az egyezményben megfogalmazott veszélyzónát végeredményben nem sikerül majd elhagyni.