A mohák csökkenő nehézfémtartalma Európa levegőminőségének javulására utal!!!!
A nehézfémek és a nitrogén ülepedéséből adódó szennyezettség Európa-szerte csökkenésnek indult, állítja egy tanulmány. A kutatók a mohákban mérhető koncentrációkat vizsgálták az 1990 és 2010 közötti időszakban, mivel a mért szintek az említett légszennyezőanyagok légköri ülepedésének indikátoraként tarthatók számon. Az ülepedés mértékének csökkenése a levegőtisztaság-védelem érdekében hozott hatásos politikai fellépés következménye, állítják a kutatók.
A nehézfémek - mint az ólom vagy a kadmium - toxicitása közismert. Ezek nemcsak a vadon élő állatok számára mérgezőek, de mint daganatkeltők is ismeretesek. A nitrogénformák légköri ülepedése ugyanakkor a vízi ökoszisztémákra veszélyt jelentő eutrofizációs folyamatokat segítheti elő. Korábbi kutatások már összefüggést tártak fel ezeknek a szennyezőanyagoknak a (pl. járművek használatából adódó) emissziója, és a mohák szervezetében mért koncentrációk között.
A most publikált kutatás keretében 4400 európai helyről származó 2010-ben vett számos mohafajból vett minta toxikus fém- és nitrogéntartalmát vizsgálták (a legtöbb esetben vizsgált faj: Pleurozium schreberi). A mérési eredményeket az ötévenkénti monitoring 1990. évi eredményeivel vetették össze. Habár bizonyos országokból egyáltalán nem érkezett adat, és volt többi olyan európai terület, ahonnan csak egyes régiókból állt adat rendelkezésre, az eredményeket mégis 50 km X 50 km-es négyzetekre összegezve elterjedési térképek voltak készíthetők csaknem Európa egészére. A térképek azt mutatták, hogy - általánosságban - az Észak-európai országokból származó mintákban volt a legalacsonyabb, míg a Délkelet-európai országokból (pl. Románia, Bulgária) származó mohákban a legmagasabb a toxikus fémek koncentrációja. Ugyanakkor a mérési eredményeket az 1990-es monitoring eredményekkel összevetve pl. az ólom koncentrációjának átlagosan 77%-kal, továbbá kadmium 51%-kal való csökkenésére lehetett következtetni. Nagyon valószínű, hogy a csökkenés a levegőszennyezettség csökkentésére irányuló stratégiáknak tudható be. Erre utal az is, hogy az emissziócsökkentést célzó szabályozó eszközök bevezetése Délkelet-Európában sokkal lassabban történt, mint az Észak-európai államokban. A nitrogéntartalom ehhez képest enyhébb (kb. 5%-os), de trendszerű csökkenést mutatott.