Levegővédelem

Fontos információk arról, hogy miért lehet az Ön cégének szüksége a 306/2010. (XII. 23.) Kormányrendelet szerinti levegőtisztaság-védelmi engedélyre.

Levegővédelem.hu

Miben segíthetjük vállalkozását?

Igény esetén számíthat segítségünkre a levegőtisztaság-védelmi adatszolgáltatás, légszennyezés mértéke éves bejelentés (LM) elkészítése, levegőterhelési díj számítása területén. Komplexebb szolgáltatásaink a különféle légszennyezők vizsgálatai (emisszió mérés, immisszió mérés), terjedésük számítása (légszennyezés terjedés modellezés), továbbá az SFC és PFL állományok készítése az AERMOD modell részére. 

1. Engedélyköteles légszennyező pontforrás létesítési, üzemeltetési engedély kérelmek.

2. Diffúz forrás létesítése, bűzszennyező tevékenység engedélyezése, védelmi övezet kijelölése.

3. Beruházások környezetvédelmi engedélyezése (környezetvédelmi tervfejezet, előzetes vizsgálat, környezeti hatásvizsgálat és egységes környezethasználati engedély kérelem)

4. Meglévő létesítmények környezeti hatásának vizsgálatai (környezetvédelmi felülvizsgálat, teljesítményértékelés);

5. Meteorológiai adatok szolgáltatása a terjedésmodellek (AERMOD) részére, Magyarország bármely területére.

Miért érdemes minket keresnie?

Javasoljuk, hogy új beruházás fontolóra vételekor konzultáljon szakértőnkkel már a tervezés fázisában, mert közös erőfeszítésünk anyagilag is megtérülhet!

1. Segítünk Önnek a hatósági előírások értelmezésében, ajánlatunk pontosan az elvégzendő feladatra szorítkozik.

2. A légszennyezés terjedés modellezési eszköztárunk több eljárásra is kiterjed, ezek közül mindig az adott esetben megfelelőt és elegendőt választjuk, extra költségek nélkül.

3. Szakértőink a tudományterületen is egyedülálló szakértelemmel és több évtizedes munkatapasztalattal szolgálhatják az Ön projektjét.

4. A projekt előkészítés és követés terén – tehát a szerződés előtti, és utáni időszakban – is számíthat segítségünkre.

A mohák csökkenő nehézfémtartalma Európa levegőminőségének javulására utal!!!!

2015. September 15.
A mohák csökkenő nehézfémtartalma Európa levegőminőségének javulására utal

A nehézfémek és a nitrogén ülepedéséből adódó szennyezettség Európa-szerte csökkenésnek indult, állítja egy tanulmány. A kutatók a mohákban mérhető koncentrációkat vizsgálták az 1990 és 2010 közötti időszakban, mivel a mért szintek az említett légszennyezőanyagok légköri ülepedésének indikátoraként tarthatók számon. Az ülepedés mértékének csökkenése a levegőtisztaság-védelem érdekében hozott hatásos politikai fellépés következménye, állítják a kutatók.

A nehézfémek - mint az ólom vagy a kadmium - toxicitása közismert. Ezek nemcsak a vadon élő állatok számára mérgezőek, de mint daganatkeltők is ismeretesek. A nitrogénformák légköri ülepedése ugyanakkor a vízi ökoszisztémákra veszélyt jelentő eutrofizációs folyamatokat segítheti elő. Korábbi kutatások már összefüggést tártak fel ezeknek a szennyezőanyagoknak a (pl. járművek használatából adódó) emissziója, és a mohák szervezetében mért koncentrációk között.

A most publikált kutatás keretében 4400 európai helyről származó 2010-ben vett számos mohafajból vett minta toxikus fém- és nitrogéntartalmát vizsgálták (a legtöbb esetben vizsgált faj: Pleurozium schreberi). A mérési eredményeket az ötévenkénti monitoring 1990. évi eredményeivel vetették össze. Habár bizonyos országokból egyáltalán nem érkezett adat, és volt többi olyan európai terület, ahonnan csak egyes régiókból állt adat rendelkezésre, az eredményeket mégis 50 km X 50 km-es négyzetekre összegezve elterjedési térképek voltak készíthetők csaknem Európa egészére. A térképek azt mutatták, hogy - általánosságban - az Észak-európai országokból származó mintákban volt a legalacsonyabb, míg a Délkelet-európai országokból (pl. Románia, Bulgária) származó mohákban a legmagasabb a toxikus fémek koncentrációja. Ugyanakkor a mérési eredményeket az 1990-es monitoring eredményekkel összevetve pl. az ólom koncentrációjának átlagosan 77%-kal, továbbá kadmium 51%-kal való csökkenésére lehetett következtetni. Nagyon valószínű, hogy a csökkenés a levegőszennyezettség csökkentésére irányuló stratégiáknak tudható be. Erre utal az is, hogy az emissziócsökkentést célzó szabályozó eszközök bevezetése Délkelet-Európában sokkal lassabban történt, mint az Észak-európai államokban. A nitrogéntartalom ehhez képest enyhébb (kb. 5%-os), de trendszerű csökkenést mutatott.